A Führer az európai gondolatról

Hibaüzenet

  • Warning: Invalid argument supplied for foreach() similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 517 sor).
  • Warning: array_keys() expects parameter 1 to be array, null given similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 193 sor).

Mert Képviselőim, mi is hát Európa? Kontinensünknek nincs földrajzi, hanem csak népi és kulturális meghatározása. Nem az Ural-hegység e kontinens határa, hanem az a vonal, amely a Nyugat világképét elválasztja a Kelet világképétől. 

Volt idő, midőn Európa az a kis görög félsziget volt, melyre északi törzsek hatoltak be, hogy ott, mint elsők világosságot gyújtsanak, amely azóta lassú és egyenletes fényével beragyogja a világot. Amikor pedig a görögök a perzsa hódítók támadását visszaverték, nem szűkebb hazájukat, Görögországot védték, hanem azt a fogalmat, melyet ma Európának hívunk. 

Ez az Európa Hellaszból azután Rómába vándorolt.

A görög szellem és kultúra frigyre lépett a római eszmével és a római államalkotás művészetével. Egy világbirodalom született, melynek jelentőségét, termékenyítő erejét máig sem értük utól s máig sem tudtuk felülmúlni. Amikor azonban a római légiók Karthagó afrikai viharai ellen három súlyos hadjáratban Itáliát védték, míg végre kivívták a diadalt, megint nem Rómáért, hanem a görög-római világot felölelő akkori Európáért szálltak síkra. 

Az új emberi kultúra hazája ellen elkövetett újabb merényleg megint a keleti térségekből jött. Belső-Ázsiából műveletlen hordák áradata zúdult Európára, a mai Európa szívéig hatolt, pusztítva, gyilkolva, gyújtva és rombolva, valóban Isten ostora sújtott le ránk. Mert a katalaunumi síkon először léptek sorompóba közösen rómaiak és germánok, hogy sorsdöntő harcban védjék azt a kultúrát, amely a görögöktől kiindulva a rómaiakon át most már a germánokat is lenyűgöző hatalmában tartotta.

Európa megnőtt. Hellas és Róma szülte Nyugatot, melynek védelme ettől fogva sok évszázadon át már nemcsak a rómaiak feladata, de mindenekelőtt a germánoké is. És abban a pillanatban, amelyben a Nyugat a görög kultúra fényétől megvilágítva, a római birodalom dicső hagyományaitól átitatva, területeit a germán gyarmatosítás által megnövelte, az a fogalom is tágult, melyet Európának nevezünk.

Mindegy, hogy az Unstruth partján és másutt német császárok védekeztek-e a Kelet betörései ellen vagy Afrikát szorították ki Spanyolországból hosszú harcok folyamán, a harc mindig az egyre alakulú Európa és egy neki lényegében teljesen idegen világ közt folyt le. Ha Róma hervadhatatlan babérait e kontinens megteremtésével és védelmével szerezte, később már germánok is védték és óvták azt a népcsaládot, melynek tagjai, ha még olyan különbözőek és elütők is politikai alkatukban és célkitűzéseikben, de:

a maguk összességben, vérükben és kultúrájukban mégis csak hasonló és egymást kiegészítő egységet alkotnak.

És innen, ebből az Európából indult ki a többi földrész feltárása, szellemi és kulturális megtermékenyítése, amit mindenki tud, aki elfogulatlan lélekkel keresi az igazságot, s azt nem kendőzi el. És nem Anglia teremtette meg a kontinens kultúráját, hanem megfordítva, kontinensünk germán népi szilánkjai nyomultak a szigetre, angolszászok és normannok s olyan fejlődésnek indították, ami a történelemben párját ritkítja. S épp így nem Amerika fedezte fel Európát, hanem megfordítva. És mindaz, amit Amerika nem Európától kapott, egy elzsidósodott fajkeverék szemében talán csodálatraméltónak tűnik fel. Európa azonban benne csak a bomlás jelét látja, művészetében és kulturális magatartásában egyaránt a zsidó vagy elnégeresedett vérkeveredés örökségét. 

(részlet Adolf Hitler, 1941. december 11-én, a Birodalmi Gyűlésen elmondott beszédéből)

Hozzászólások