A civilizált emberiség nyolc halálos bűne – összefoglalás

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

Nyolc olyan, egymástól megkülönböztethető, jóllehet szoros okozati összefüggésben álló folyamatot tárgyaltunk, amelyek nemcsak modem kultúránkat, hanem az emberiséget mint fajt is pusztulással fenyegetik.

Ezek a következők:

(1) A Föld túlnépesedik, ami a társas kapcsolatok túlkínálatával mindannyiunkat arra kényszerít, hogy alapvetően „nem emberi módon” védekezzünk ellene, és sok egyed összezsúfolása kis helyen agresszióhoz vezet.

(2) A természetes életteret elpusztítjuk, miáltal nemcsak saját környezetünket romboljuk le, hanem megfosztjuk magunkat a felettünk álló teremtés szépségének és nagyszerűségének tiszteletétől is.

(3) Az emberiség önmagával való versenyfutása, ami a technológia egyre inkább pusztulásunkra törő fejlődését vetíti előre, vakká teszi az embert minden igaz értékkel szemben, és megfosztja az olyan sajátos emberi tevékenységre, mint a reflexióra fordítható időtől.

(4) A mélyebb érzelmeket és érzéseket kiöli az elpuhultság. A technológia és a gyógyszeripar eszközeivel elérték, hogy egyre kevésbé viselünk el bármit, ami a legkisebb kellemetlenséget okozza. Ezzel elsorvad az embernek az a képessége, hogy olyan örömöket éljen meg, amelyeket csak akadályok sikeres legyőzése után érezhet. A fájdalom és öröm kontrasztjának természettől valóhullámzása a szürke unalom rezgésévé csillapul.

(5) Genetikai hanyatlás. A mai civilizációban a „természetes jogérzéken” és a sok örökölt jogi tradíción kívül nincs semmilyen szelekciós tényező, amely a társadalmi magatartásnormák fejlődésére és fenntartására szelekciót gyakorolna, jóllehet ezt a társadalom növekedése indokolná. Nem kizárható, hogy az az infantilizmus, amely a lázadó ifjúság egy részét szociálparazitává teszi, genetikai eredetű.

(7) Az emberiség egyre jobban dogmatizálható. Az azonos csoportkultúrákban egyesülő emberek számának növekedése, a közvéleményt befolyásoló tömegtájékoztatási technika tökéletesedése a nézetek uniformizálásához vezet a történelem folyamán még sohasem tapasztalt mértékben. Hatását erősíti egy szilárdan vallott dogma, melynek szuggesztivitása hívőtáborával együtt talán a mértani haladvány arányában nő, nevezetesen hogy a tömegtájékoztatási eszközök, például a televízió hatása alól magukat tudatosan kivonókat sokszor patologikus esetnek tekintik. Az egyéniségvesztő hatások mindazoknak kapóra jönnek, akik a fontos tömegtájékoztatási eszközöket manipulálni akarják. Közvélemény-kutatás, reklámtechnika és az ügyesen irányított divat segítik ugyanúgy hatalomra a nagyvállalkozókat a vasfüggöny innenső, mint a pártfunkcionáriusokat a túlsó oldalán.

(6) A tradíciók lerombolása. Egy bizonyos ponton a fiatal generáció már nem képes arra, hogy kulturális értelemben az idősebbet megértse, arra még kevésbé, hogy azonosuljon vele. Ezért idegen etnikai elemként kezeli őket, és nemzetiségi gyűlöletet táplál irántuk. Ezeknek az identitászavaroknak az oka a nem megfelelő gyermek-szülő kapcsolat, ami már csecsemőkorban is patologikus tünetekhez vezethet.

(8) Az atomfegyverkezés az emberiség számára olyan veszélyeket jelent, melyeket könnyebb elkerülni, mint az előbb felsorolt hét folyamat következményeit. Az elsőtől a hetedik fejezetig tárgyalt elembertelenedési folyamatokat támogatja az az áldemokratikus dogma, amely kimondja, hogy az ember szociális és erkölcsi magatartását nem törzsfejlődés során kialakult idegrendszerében lejátszódó folyamatok határozzák meg, hanem kizárólag kulturális környezete, kondicionálás útján.

Konrad Lorenz

A teljes könyv:

Hozzászólások