Három ország, amelyek tényleg nagyon zöldek

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

A világ fejlett és fejlődő országai között egyre többen büszkélkedhetnek hatékony környezetvédelmi törekvésekkel, ami nem csoda, hiszen a párizsi klímaegyezménnyel immár hivatalosan is a világ nagy része elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Most három olyan kisebb országot mutatunk be, ahol a fenntarthatóság meghatározza az ország működését, mindennapjait.

Costa Rica – karbon-semleges ország

Costa Rica tengerparti luxust kínáló hoteljei mellett az igazi, vad természet kedvelőinek is paradicsomnak számít sokszínű állat-, és növényvilágával. A fél Magyarországnyi trópusi állam nemrég még olyan álmokat dédelgetett, hogy 2020-ra országos szinten elérhetik a teljes karbonsemlegességet, vagyis szén-dioxid kibocsátásuk nullával lesz egyenlő. Ez azonban a vártnál is előbb összejött: 2015 első 75 napjában máris elérték ezt az álomhatárt.

Ezt úgy sikerült megvalósítani, hogy az áramellátás döntő részét vízenergiából nyerik, de a napenergia, a szerves hulladékon alapuló biomassza üzem is támogatja a stabilitást.

Az ország vezetése felismerte, hogy a külföldi energiaszolgáltatóktól való függetlenség és a zöld törekvések nemzetközi kommunikációja kifizetődő beruházás, amely tiszta levegőt, az ökoturizmus fellendülését és az egyre olcsóbbá váló zöld energiát hozza az országnak.

Az áramellátás mellett az elektromos autók használatát is erősen támogatja a kormány: 2011-ben Costa Rica a top 3-ban szerepelt a Mitsubishi i-MiEV eladási listáján (Japán és Európa után). Costa Rica egyébként a világ legboldogabb országa a Happy Planet Index szerint (igen, van olyan mérőszám is, ami a boldogságot nem köti a GDP-növekedéshez – a szerk.).

Bhután, az első ország, ahol csak a biogazdálkodás jöhet szóba

Az Indiával és Kínával határos himalájai kis ország igazi mintaország klímavédelmi szempontból. A teljes lakosság (kb. 800 ezer ember) több mint 95 %-a rendelkezik tiszta ivóvíz- és áramellátással, az ország 80 százalékát erdő borítja (egy törvény értelmében ez az arány nem csökkenhet 60 % alá sosem), és nincs fosszilis vagy nukleáris energia az országban, csakis megújuló energiát termelnek (exportra is).

Ezen túlmenően 2020-ra tervezik, hogy teljesen átállnak az organikus növénytermesztésre, és a mesterséges, vegyi anyagok helyett a gazdák az ökológiai gazdálkodás alapelveire támaszkodnak.

A 2013-ban Delhiben tartott Fenntartható fejlődés csúcstalálkozó után döntötte el a kormány, hogy nem kérnek a műtrágyák káros hatásaiból, és olyan minőségi és vegyszermentes zöldség- és növénytermesztést céloznak meg, amely magasabb tápértékű, biztonságos és piacképes növényeket eredményez.

Az így termelt zöldségeket, gabonát és fűszereket a hazai igények kielégítése után a környező országokba exportra szánják.

Bhután ezen lépéseivel a tökéletes élelmiszerbiztonságot és az ellátás függetlenségét szeretné elérni. A biogazdálkodás segíti a régi, őshonos növények újbóli felfedezését is, melynek egyik tetten érhető mozzanata, hogy a korábban főként csak a tehetősebbek által használt drága, import rizst immár búzával és hajdinával helyettesítik – szegények és gazdagabbak egyaránt.

Uruguay, tíz év alatt 95 százalékon a megújuló energia

A dél-amerikai ország megmutatja, hogyan is kell fokozatosan a tiszta energiaforrásokra átállni, ezzel megvédeni környezetünket, városokat és embereket a fosszilis energiahordozók által magas károsanyag-kibocsátástól.

Uruguay mára elérte, hogy az ország saját maga termelte energiaforrásának 95 százalékát megújulókból fedezik, ezzel az országos energiaigény 55 %-át képesek zöld energiával biztosítani. Az átállás nem egyik napról a másikra történt, 10 évre volt szükség ahhoz, hogy gyökeresen átstrukturálják az ország energiaellátását.

A zöld energiaforrásokat sokoldalúan hasznosítják: 45 %-a származik vízenergiából, 30 százalék szélenergiából, 15 %-a biomasszából, de a geotermikus hő és a napenergia is szerepet kap. Azzal, hogy ilyen magas arányban használnak szélerőműveket, a világ élvonalába kerültek, még Dániát is meghaladják ezek az arányszámok. Ha az ország tovább folytatja ez irányú törekvéseit, akkor nemcsak, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentés tekintetében érnek el kimagasló eredményeket, de a megújuló energiaforrásokból fedezett villamos energia árát is jóval a hagyományos áram ára alá tudják szorítani.

Origo.hu

Kitartás.net kommentár: meglepő, de mindenképpen dicséretes a fenti cikk – mainstream-médiában nem szokványos – látásmódja. A szerző ugyanis olyan „eretneknek” illetve „unortodoxnak” számító megoldásokat ismertetett egyetértőleg (energetikai-, és élelmiszer-ipari önellátás), amelyek megkérdőjelezik a piac mindenhatóságábába vetett hitet. Az árúk, a tőke és a munkaerő szabad áramlása helyett a cikk a helyi erőforrások hatékony és ökotudatos felhasználását (gyakorlatilag a teljes önellátást) preferálja. Hogy az Origo jeles szerzője mennyire „elvetette a súlykot”, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az írásban felhozott megoldások hatékonyságát nem a növekvő GDP-vel, hanem a várható élethosszt, az élettel való elégedettséget és az ökológiai lábnyomot magában foglalo HPI-vel demonstrálja. Ezzel burkoltan arra is rávilágít, hogy a gazdasági növekedés mértéktelen hajszolása csupán a föld lakosságának elenyésző részének tette valóban jobbá az életét, míg a többség számára csak nélkülözést és szenvedést hozott, jelentősen hozzájárulva a jelenlegi klíma-helyzet kialakulásához.

Hozzászólások