Történelem feketén-fehéren

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

Megkérném az olvasókat, hogy a szöveg továbbolvasása nélkül pár másodperc erejéig tekintsenek a képre és gondolkozzanak, ez az arc honnan származhat? Bizonyára mindenki meglepődik, ha azt mondom, ez az első anatómiailag modern európai ember arca. Legalábbis a Richard Neave által készített arcrekonstrukció szerint, amit a Krassó-Szörény megyében elhelyezkedő Pestera cu Oasében (csontok barlangjában) talált 35-40.000 éves koponyamaradványok alapján készített el a BBC, „Íme az ember” (The Incredible Human Journey) című filmsorozata számára.

Az antropológusok szerint a rekonstruált arc nem mutatja kifejezetten egyik rassz jegyeit sem, negroidnak sem mondható, de a vonások alapján mégis azt a következtetést szűrik le ezekből, hogy egyértelmű rokonság van az „első európai ember” és az afrikai populációk között. Mellékesen hozzátenném, hogy ugyanez a Richard Neave készítette el egy galileai férfi rekonstruált arcát, a BBC „Isten fia” (Son of God) című dokumentumfilm sorozatának, amely arc állítólagosan szintén nem hivatott Jézust ábrázolni, mégis az a tanulság, hogy minden valószínűséggel így nézhetett ki.

Nem Richard Neave, de megintcsak egy „tudományos” jellegű BBC dokumentumfilm az összekötőkapocs a hírhez, miszerint a makedón Ptolemaida uralkodóház sarja, VII. Kleopátra „afrikai” felmenőkkel bírt. Mennyire tudományosak, vagy mennyire kezelhetők tényként (mint ahogyan állítják) ezek a felfedézések? Mi a céljuk?

Annyi biztos, hogy tényként nem jelenthető ki, hogy a legelső európai Homo Sapiens maradványait találták volna meg, helyesebb lenne az eddigi legrégebbi leletről beszélni. Ami a Pestera cu Oasében talált koponyarészletet illeti, meglátásom az, hogy a mérési adatokat tekintve az arcrekonstrukció egyes vonásai indokolatlanok. Először is a leletek leírásából kiderül, a koponya egykor arccal a föld felé helyezkedhetett el és az orr területének felső szakasza elkopott, sérült. Az orrcsontról így nincs adatunk. Az orrüreg széleségge (25mm) azonban vékony és bőven az europid rasszra jellemző spektrumon belül helyezkedik el. Ezzel szemben a rekonstruált orr lapos és széles. Az áll hangsúlyos, és nincs jelen a negroid rasszra jellemző prognatizmus, tehát az állkapocs nem előrenyúló. A szemgödrök közti távolság azonban a negroid rasszra (vagy neander-völgyiekre) jellemzően nagy, más archaikus vonások is jellemzik a leletet, például a szokatlanul nagy örlőfogak. Korábban elvetették az ötletet miszerint ezeket a jellegzetességeket az ekkor Európában élő neander-völgyiekkel történt keveredés okozta volna.

Azonban egy 2015-ben készült DNS vizsgálat során, arra a felfedezésre jutottak hogy a 40.000 éve élt ember teljes génállományának 6-9%-a ered neandervölgyiektől (modern európaiakra 1-3% jellemző), és ezeket a géneket egy 4-6 generációval előtte élő felmenőjétől örökölhette. Ugyanakkor arra is fény derült hogy az a populáció amihez tartozott, nem tett túlságosan sokat hozzá a későbbi európaiak genetikai örökségéhez. Végezetül, ami a bőrszínt illeti, a korai Homo Sapiens és a felső paleolitikum (i.e. 40.000-10.000) első két harmadában élő európai emberek bőrszíne sötétebb volt mint a modern európaiaké. Annyi biztos, hogy már világosabb lehetett mint a trópusi populációké, mivel számos gén felel a bőrszínért, és ezekben egyes mutációk mind a nyugat mind a kelet-eurázsiai (mongoloid) emberekben jelen vannak, tehát még szétválásuk előtt kellett kialakulnia. Másrészt a neander-völgyiekkel történt keveredés szintén a bőrtónus világosodásával járhatott. Összességében a pontos bőrszínről azonban csak találgatni lehet. Egyértelmű tehát, hogy a rekonstrukció terve eleve elfogult volt, és szándékosan oly módon történt, hogy egy előre kingondolt elméletet igazoljanak vele.

Kleopátra(?)feltételezett korabeli szobra

Pár ezer évvel és kilométerrel arrébb Kleopátra éppen nyugodt álomra hajtja a fejét annak tudatában, hogy ő is néger. Az 1990-es években Hilke Thür régész állt elő a feltételezéssel, miszerint az Epheszosz városában elhelyezkedő nyolcszögletű sír, IV. Arszinoé nyughelye lehet aki történetesen Kleopátra legfiatalabb testvére, és egyben politikai ellenfele is volt. Feltehetőleg Kleopátra ösztönzésére, i.e. 41-ben Marcus Antonius rendelte el húga kivégzését Artemisz templomának lépcsőjén Epheszoszban. Thür szerint a sír nyolcszögletű alakja, ami az Alexandriai világítótoronyéhoz hasonlatos, az eltemetett személy egyiptomi eredetét bizonyítja. Radiokarbonos kormeghatározás a csontvázat i.e. 20-200 közé helyezte. További vizsgálatok megállapították, hogy az elhunyt személy egy nő volt, és 15-18 éves lehetett. DNS vizsgálatra nem került sor, az állítólagos Arszinoé néger származását a koponyavizsgálatok alapján állapították meg, bár a koponya nem volt a birtokukban.

A sírt először 1926-ban tárták fel, a koponyát leválasztották a csontvázról, hogy elvégezhessék a méréseket, azonban később a II. világháború során az eltűnt. A ’20-as évek mérési adatai alapján próbálták rekonstruálni a koponyát. Az adatokból arra következtettek, az illető hosszúkoponyájú, ún. dolikokefál embertani típusba tartozott.Ez Európában ritka, viszont gyakori a negroid populációk körében is, így kevert származásra utalhat. Ebből feltételezik Arszinoé anyja (akár) néger felmenőkkel is bírhatott, ezáltal részben testvére, Kleopátra is.

Ha a realitások talaján akarunk maradni, akkor azonban érdemes áttekinteni az elmélet buktatóit. A régészek által felhozott érvek alapján a sír akár Arszinoé nyughelye is lehetne. A síron azonban nincs név, sem felirat vagy egyéb konkrét bizonyíték, ami minden kétséget kizáróan igazolná az állítást. Bár Arszinoé pontos születési dátuma nem ismert, a történészek nagy része i.e. 68-65 közé teszi. Halálakor már bőven a húszas éveiben járhatott, a feltárt sírban ellenben egy tizenéves lány csontvázát találták. Arról sincs biztos információnk, hogy Arszinoé és Kleopátra egy anyától születtek-e, bár legelfogadottabb nézet szerint mindketten V. Kleopátra gyermekei. Kleopátra és testvére apai ágon Nagy Sándor egyik hadvezérének Ptolemaiosznak voltak az egyenesági leszármazottai. A Ptolemaida uralkodók családfáját vizsgálva nincs nyoma házasságnak négerekkel. A hosszú koponya, ami a mediterrán rassz számos típusának jellemzője, önmagában nem bizonyítéka semmiféle afrikai ősnek.

Atlanto-mediterrán hosszúkoponyájú baszk férfi (Coon,1939)

Ha a tudományban bármi előfordulhat, már nincs is igazán nagy meglepetés abban, hogy az ócska Marvel filmekben Heimdall, a germán isten néger lett, vagy, hogy a Harry Potter regényekből ismert Hermionét magával ragadta a fekete mágia.

Egyesek igen nagy erőbefektetéssel dolgoznak azon, hogy az európai emberek történelmét megmásítsák, identitásukat aláássák. Mindezt a tudományosság álcája mögé bújva teszik. Míg ez az ellenség egyik kezével egyre mélyebb szellemi és erkölcsi fertőbe taszítja a társadalmat belülről rothasztva azt, addig másikkal már készíti a végső csapást kívülről a haldoklóra. Mert egyre világosabb a helyzet: ha az első európai nem is volt néger, közel járunk hozzá hogy az utolsó az utolsó legyen. Ébresztő!

Ferenczi András – Kitartás.net

Hozzászólások