Putyin és a Kuril-szigetek

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

Vlagyimir Putyin egy riporteri kérdés kapcsán kifejtette az orosz álláspontot a Kuril-szigetek kérdésében. Világosan leszögezte, Oroszország pénzért sem hajlandó eladni területeit, így a világszabadságharc után neki ítélt szigeteket sem. Miért is fontos a Kremlnek ezek a keleti földdarabkák? Egy 2013-as írásunkban már körbejártuk a témát, ezen cikkünket olvashatják most újra:

Az ötvenhat kisebb-nagyobb területből álló Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan húzódik Kamcsatka (Oroszország) és Hokkaido (Japán) közt. A két hatalom már többször próbálta rendezni a területen húzódó határokat a 19. század vége óta. Ám egyes szigetek hovatartozása a mai napig vita tárgyát képezi, sőt ennek köszönhetően békeszerződés sem kötettett a két állam közt 1945 óta. A legdélebbi négy szigetre (Etorofu, Kunashiri, Shikotan, Habomai) mindkét fél jogot formál. Ugyan Potsdamban Japán aláírta az egyezményt, amely a fenti négy sziget kivételével a Szovjetuniónak adta a szigetcsoportot, ám a Vörös Hadsereg folytatta előrenyomulását azt követően is, és bekebelezte a Japán által Északi Területnek hívott részt. Japán az elnevezéssel is deklarálni kívánja, hogy az említett négy szigetet nem tekinti a Kuril-szigetek részének.

Oroszország hol engedékenyebbnek, hol makacsabbnak tűnik a vitatott szigeteket illetően. Ám sokatmondó, hogy bőszen fejleszti a térséget. 2006-ban 630 millió dollárt adott a térség energia és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, 2010-ben pedig 377 milliós védelmi beruházásokba kezdett. A projekt megvalósulását személyesen tekintette meg anno Medvegyev elnök is, ezzel is demostrálva annak fontosságát. (Lett is belőle diplomáciai feszültség.) 2013-ban pedig nagyszabású katonai gyakorlatot is tartottak a térségben, mutatván, ki is ott az úr.

Nézzük meg, mik azok az okok a preztízsen kívül, amelyek miatt mindkét fél görcsösen bizonygatja jogát a szigetek felett!

1. A környéken gazdag halászterületek fekszenek.

2. A tengerfenéken jelentős olaj- és gáztartalékok húzódnak.

3. A szárazföldön bőséggel találhatóak különböző ásványi anyagok.

3. Stratégiai jelentőséggel bír. Oroszország a négy sziget birtoklása nélkül nehezebben jutna ki a Csendes-óceánra.

Ugyanakkor a két fél egymásra is van utalva. Japán - főleg a fukushimai baleset óta - egyre jobban függ az Oroszországból importált energiahordozóktól. Moszkva számára pedig a jelenkor magas olaj- és gázárai jelentik a legfőbb bevételi forrást, ráadásul nem kell kontinenseket átszelő drága csővezetékeket építenie a térségben. Valamint Japánból csúcstechnológiát is könnyen beszerezhet.

A tárgyalások folyamatosan zajlanak. A Kreml által felvetett közös gazdasági övezet kialakítását Tokió ugyan elvetette, de közös gazdasági és fejlesztési tervekben már megállapodtak, sőt közös katasztrófavédelmi beruházások is megvalósultak már.

Egy biztos, a közeljövőben nem fog végleges nyugvópontra jutni a kérdés megoldása.

Kiss Gyula - Kitartás.net

Hozzászólások