Mikor lettem antiszemita?

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

Meg is adom a választ rögtön az elején: amikor találkoztam az „antigój”-ság zsidó mesterkedéseivel.

Még igen-igen ifjú koromban minden esztendőben levetítették a televízióban a Hochut-könyvből készült Helytartó című adaptációt. Nagy színművészeinknek kellett eljátszani a legundorítóbb szerepeket: Szabó Sándor, Bessenyei Ferenc, Mensáros László, stb. Bizonyos, hogy az akkor jelentkező papi hivatásom miatt is – XII. Pius iránt egészen különös vonzódás volt bennem, pedig ez évekkel az ő halála után történt – erős indulatokkal ültem a képernyő előtt. De a hétköznapok dolgaira nem figyeltem fel, annak ellenére, hogy a kádári éra vezetői is mind zsidók, vagy legalábbis erősen zsidó-csahosok voltak.

Jóval később 1986-ban, egyházi csoporttal jártam az Auschwitz-i táborban. Jólnevelten meghatódtam Maximilián Kolbe atya éhségcellájánál – azóta tudom, hogy Kolbe atya „kellő bátorsággal” nyilatkozott a zsidók machinációiról. Ezért is dühöngtek VI. Pálra, mert a „jószándékú figyelmeztetések ellenére” is boldoggá avatta a minorita szerzetest. (NB. válaszul a zsidó-szellemű és –pénzelésű „vörösbrigádosok” lelőtték Aldo Moro-t, VI. Pál tanítványát, barátját és ezzel siettették az agg és beteg pápa halálát.) A cipők vitrinje előtt félhangosan megjegyeztem, hogy: ezekben mind orosz felirat van. Békepap főnököm rettentő erősen megszorította a karomat és a fogait vicsorgatva mondta (olyan hangnemben, amit soha senkivel szemben nem használt): befogod a pofádat!

Aztán amikor már szeminarista, majd pap lettem jobban beleláttam az Egyházba befurakodott zsidók szemétkedéseibe: ahogyan belülről rohasztottak el mindent. Nem csak a békepapi mozgalom tagjai között, hanem még az alsópapságban is jócskán akadt olyan, akinek semmi köze nem volt az Egyházhoz, de még Istenhez sem, így aztán beálltak a rombolás munkájába. A módszerváltást követően eltűnt a békepapi mozgalom és vele együtt az addig hűséges papság jelentős részéből a hivatástudat is. Ha nem is lettek mind szabadkőművesek (ezerszer rosszabb, mint a békepapi mozgalom volt!), de „elkötelezetten” filoszemitákká lettek – mindez a rang, a hírnév és a pénz miatt. Még a manapság fel-felbukkanó tradicionalisták sem merik kimondani a zsinati pusztítás hátterében jelenlévő zsidó szándékot. Hiába vannak még a világiak által működtetett ilyen tematikájú honlapok és blogok, ott sem szólal meg ez a kiáltó igazság. (Williamson püspök is csak egyszer merte körüljárni a dolgot, azóta menekül kontinensről-kontinensre.) Manapság minden egyházi megnyilatkozás kiköt a zsidóságnál, akár az ószövetségi vonatkozások túlhangsúlyozásával – ugyanakkor az ott olvasható, Istentől elrugaszkodott zsidók kritikáját elhallgatva – vagy a nyílt zsidópátyolgatással. Nem csak a vezető egyházi személyek, hanem a közpapság és a világi munkatársak is megfertőződtek. Nem elég, hogy vallásosnak látszó szociális propagandistákká züllöttünk, hanem az igazság meghamisítói is lettünk.

Ez a szellemi háttér indított a külső élet dolgait vizsgálni. Amikor a zsidók nyílt uralmának és kifejezett gój-gyűlöletének majdnem minden szegmensét látnom kellett, erről olvasni, hallani sikerült, akkor véglegesen elvetetem mindent, amit a zsidók mondanak (vagy álmukban is hazug módon kérdeznek).

Nyilvánvaló számomra – és mindenki számára, aki meri vállalni a megbélyegzést – hogy olyan gyűlöletet táplál a zsidóság minden más fajjal szemben, amely elpusztításunkra tör. Ahogyan világosan látszik az Egyház meggyilkolásának ördögi kivitelezése és ahogyan világos a kulturális, szociális, politikai életben a zsidók emberellenessége úgy kell növekednie a józan emberben a zsidók elleni haragnak – úgy kell kívánni a rend mielőbbi helyreállítását.

Van antiszemitizmus? Mi az hogy, de még mennyire! – mondaná a volt és gyűlölt „fletó”. Azért van, mert a zsidók szítják – sőt egyre erőszakosabbak! Azért van, mert a zsidók tobzódó „antigójokként” gyilkolnak halomra minket: szellemiségben, erkölcsben, családban, hitben, hazaszeretetben. S ha a gyógyszeripart és egészségügyet, az élelmiszeripart és a kultúrát, a jogot és az állítólagos igazságszolgáltatást nézzük, akkor fizikailag is!

A kezükben lévő oktatással, médiával, pillanatnyi anyagi, vagy ösztön-jóléttel tönkretettek mindennemű összefogást (lásd pártokrácia, vagy ellenzéki, sőt hazafiasnak tűnő internetes fórumok, stb.). Mikor ébred fel az egyes ember és keresi meg a szellemi társát? Mikor akarunk kilépni az önzésből és végre általános rendet csinálni?

Bölcsőd már nincs magyar, mert a zsidó megvásárolta, ellopta!

De sírod sem lesz, mert zsidó utasításra pöcegödörbe löknek!

Feltámadásod pedig – ha gyáva vagy – semmiképpen!

Pater Anonymus - Kitartás.net

Hozzászólások