Március 15. – Lássunk tisztán!

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

Március 15. és az 1848-49-es szabadságharc kapcsán nehéz elfogulatlanul nyilatkozni, főleg az utóbbi időkben. A pesti forradalom, majd az abból következő szabadságharccal kapcsolatban nem csupán a jelenlegi történész társadalom, hanem a nemzeti oldal is igen megosztott. Két táborra oszlanak az eseményeket értékelők: akik a pozitívnak látják a pesti forradalommal elinduló események sorát, valamint akik negatívnak, jogtalan lázadásnak fogják fel.

Az első táborba tartoznak a jelenlegi liberális politikai éra vezetői és hívei, akik számára a lényeg a Habsburg-ház elleni lázadás, a feudalizmus maradványainak felszámolására és a szabadságjogokra irányuló törekvés. E táborba tartozik a nemzeti oldal egyik fele is. A másik tábor leginkább az utóbbi években tudott véleményt formálni a téma kapcsán, akik szabadkőműves, liberális háttérerők által irányított, a Habsburg-ház és a Magyar Királyság ellen indított forradalmat vélik felfedezni március 15. kapcsán. Ide különféle legitimista csoportok, valamint a metafizikai tradíció követő tartoznak.

Nekünk objektív módon szükséges azonban vizsgálni a dolgokat, hogy állást foglalhassunk. A pesti események kapcsán pedig látnunk kell, hogy valóban vannak olyan vonatkozásai az eseményeknek, melyek liberális hatásokról tanúskodnak. A 12 pontot lezáró Egyenlőség, szabadság, testvériség nem csak egy formailag, a francia forradalomból átvett szlogen volt, hanem a mögöttes tartalmat is (részben vagy egészben) importálták a forradalom szereplői közül többen is, vagyis már előzetesen jelen volt a liberális eszmei vonulat, amire a bécsi forradalom híre adta a lökést, hogy meginduljanak Pesten is az események.

Ezt tisztán kell látni, valamint ezzel egyetemben azt is, hogy sajnos a jelenlegi nemzeti oldal sokszor romantikusan tekint olyan személyekre, akikkel kapcsolatban nem sok információval rendelkeznek, csupán az iskolákban tanított vagy az utcán lózungokban méltatott képet kapja meg. Ilyen akár a „betyár romantika” Rózsa Sándorral szabadságharc idején (akinek szabadcsapatát fel kellett oszlatni, mivel sokszor ártatlanokat raboltak és gyilkoltak), vagy a konkrét dátumnál maradva Táncsics Mihály. Táncsicsról a legtöbb ember annyit tud, hogy kiszabadították a forradalmárok a börtönből, illetve hogy iskolák meg egy díj van róla elnevezve. Mást nem nagyon. Azt nem, hogy lényegében az első szélsőbaloldali politikusok közé tartozott Magyarországon, a kommunisták előszeretettel is hivatkoztak és hivatkoznak rá sokszor.

E két példából is látható, hogy a pesti forradalomnak olyan vonatkozásai voltak, melyeket a megfelelő történelmi távlatból már tudunk értékelni. Azonban kötelességünk ezt objektívan megtenni és látni az események liberális vonulatán kívül azt, hogy régóta volt már a magyarok között törekvés arra, hogy függetlenedjenek a Habsburgoktól, valamint hogy az országot fejlesszék, modernizálják. Ez a törekvés találkozott drámai módon a liberális forradalmi eszmeiséggel március 15-én, ami később szabadságharcba, majd pedig végül október 6-ba torkollt. Nem lehet teljes mértékben az eseményekben résztvevőket mind hősnek, vagy mind hazaárulónak kikiáltani, hiszen sokan csak sodródtak az árral ebben a nehéz történelmi helyzetben. A magyar életerő megmutatkozott a szabadságharcban, még ha ilyen tragikus módon is, ezért számunkra inkább szimbolikus jelentőségű a mai évforduló és az utána következő események, hiszen a függetlenségért vívott harc a magyarságot végigkísérte egész történelme folyamán.

Georgius - Kitartás.net

Hozzászólások