Trianon hungarista szemmel (újraközlés)

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

A trianoni békediktátum 97. évfordulóján úgy véljük, hogy helyes, ha újraközlünk egy korábban megjelent cikket, hiszen aktuálitásából és igazságtartalmából mit sem veszített:

Trianon hungarista szemmel

Ma van a 97. évfordulója a trianoni békediktátumnak. A magyarság számára az egyik legtragikusabb esemény volt ez, melynek hatásait a mai napig érezzük. Ez a gyalázatos 'békeszerződés' az I. világháborút lezáró Párizs környéki békediktátumok rendszerének részeként, Magyarország és az antant között jött létre, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A békediktátum eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza. De ami a legfájóbb, hogy a magyar népesség közel 1/3-a rekedt ki, és volt kénytelen idegen elnyomatásban élni a továbbiakban.

Érdemes a dolgok mögé néznünk azonban, hogy mi volt, és mik is a céljaik azoknak az erőknek, akik létrehozták Trianont, és a mai napig fenntartani igyekeznek ezt a feszült helyzetet. A Kárpát-Duna Nagyhaza élettér Európa szempontjából stratégiailag mindig is roppant fontos terület volt. Ezért a szabadkőműves erők is azon voltak, hogy szétrobbantsák ezt az egységet, és az itt élő talajgyökeres népeket egymás ellen fordítsák. Nem változott semmi. Ma is ezen dolgoznak, s sok jóhiszemű, indulatvezérelt honfitársunk fel is ül a provokációknak. A két világháború közötti időszakban a hungaristák voltak az egyedüliek, akik nem vallották a 'legyen úgy mint régen volt' szlogen által súlykolt álláspontot, hiszen pont ez az, amit nem fogadhattak el, mert ez a hibás politika szükségképpen vezetett volna egy újabb Trianonhoz. A Horthy-rendszernek nem volt koncepciója arra vonatkozólag, hogy mit kíván kezdeni a visszatért területeken élő nem magyar népességgel. Mint ahogy a Trianon előtti mindenkori vezetés sem tudott Hazát, csupán államot adni a magyarsággal sorsközösségben élő népeknek. Egyenes következmény volt tehát Trianon. Ha a Jóisten újra megadja nekünk azt a történelmi lehetőséget, hogy visszaszerezzük azt, ami miénk, nem szabad újra elkövetnünk ezeket a hibákat.

Azokat a problémákat, melyekre életképes válaszokat ma is egyedül a Hungarizmus fogalmaz meg. Ma Trianon bilincseit nem úgy törhetjük szét, hogy soviniszta indulattal telve gyűlölködünk a környező népek felé. Tudom, sokszor vérlázító dolgok történnek, de nézzünk mögéjük! Vajon kiknek az érdekeit szolgálja ez? A szabadkőműves tákolmányon úgy üthetünk rést, ha felülemelkedünk a sérelmeinken, és megmutatjuk nekik, hogy hiába mesterkednek! A jelenleg kialakult szlovák-magyar konfliktus tekintetében is kijelenthető, hogy az ellentétek szítása se nem magyar, se nem szlovák, de zsidó érdek. (hozzátéve, hogy a kettős állampolgárság megadása teljesen jogos)

A magyar külpolitikát a II. Világszabadságharc végéig egyértelműen a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá. De már akkor is, mint napjainkban, használható, jövőbe mutató programmal csak a hungaristák álltak elő. Az elveszített területek egy részét a II. világszabadságharc előtt és alatt a Bécsi döntésekkel, illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. Bécsi döntéssel a Felvidék és Kárpátalja déli többségében magyarlakta részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. Bécsi döntéssel Észak-Erdélyt, Jugoszlávia német lerohanását követően pedig Muraközt, Dél-Baranyát és a Bácskát. Azonban a vesztes háború után, amikor Európa keleti felére a zsidó gyökerű bolsevizmus terjesztette ki csápjait, elvesztettük a visszaszerzett területeket. Az 1947-es Párizsi békeszerződés visszaállította az 1937-es határokat, de három Pozsonnyal szemben lévő falu, Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún, az ún. Pozsonyi hídfő átkerült Csehszlovákiához, hivatalosan azért, hogy Pozsony további fejlődéséhez, növekedéséhez elég terület legyen a Duna déli oldalán. Azóta Magyarország területe nem változott. És ha az elmúlt 20 évben tobzódó ún. politikai elitre várunk, nem is fog.

"Aki a hazáját, népét, nemzetét igazán szereti, megérti egy másik nép, nemzet, haza emberének népszeretetét, nemzetszeretetét, hazaszeretetét!" - Szálasi Ferenc

A magyar népnek meg kell mutatnia életerejét, mindazon tulajdonságait, amelyek őt a történelem során oly' naggyá tették, úgy kell viselkednie és élnie, mint ahogyan az a Kárpát-medence vezető népéhez méltó! Végső célunk a Szálasi Ferenc által megalkotott Hungarizmus végcélja, azaz a Pax Hungarica! Első lépésként meg kell tanulniuk a Kárpát-medence népeinek közösen gondolkodniuk. Ma, amikor a fehér fajt világméretű veszély fenyegeti, amikor a kihalás veszélye ott lebeg a fejünk felett, mindennél égetőbb ezt a lépést megtennünk. A jelenlegi demográfiai adatok elkeserítőek, mindeközben a III. világ jövevényei csak jönnek, és jönnek. Ne ott keressük tehát az ellenséget, ahol nincs. Ennek szellemében kell tehát cselekednünk, mert együtt erősek vagyunk!

De hangsúlyozni szeretném, hogy az együttműködés kizárólag azokkal a nemzetiszocialista szervezetekkel, személyekkel tud működőképes lenni, akik elutasítják a sovinizmus minden formáját. És ennek igaznak kell lennie ránk is. Viszont semmiféle közösséget nem vállalhatunk, és nem is vállalunk, magukat nemzetiszocialistának tituláló, magyarellenes, soviniszta erőkkel, vagy ezek támogatóival, barátaival, szimpatizánsaival!

Mi pedig kijelentjük, hogy a mai napon nem gyászolunk. Nem gyászolunk, mert azok gyászolnak, akik számára az ország elveszett. Azok gyászolnak már most, akik nem is gondolnak arra, hogy lehetne másképpen is. Mi nem így gondoljuk.

Vesszen Trianon!

Éljen a Hungarista Magyar Birodalom!

Lantos János - Kitartás.hu

Hozzászólások