Mária könnyei...

Hibaüzenet

  • Notice: Undefined index: taxonomy_term similarterms_taxonomy_node_get_terms() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 518 sor).
  • Notice: Undefined offset: 0 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 221 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 similarterms_list() függvényben (/home3/kitartas/public_html/sites/all/modules/similarterms/similarterms.module 222 sor).

Legújabb „szenzáció”, hogy a pásztói Szentlélek-templomban két Mária-szobor is könnyezik.

Nosza felkerekedtek „tudós pesti teológus-szakértők és szakértő nők”, hogy aztán kiszerkesszék a honlapjukra, blog-jukra, facebook-jukra, vagy megtárgyalják a barátnőkkel a Gerbaud-ban, esetleg a fodrásznál várakozva. Ahány „katolikus” néven futó honlap, vagy blog, annyiféleképpen „értékeli” az eseményt. Rögtön magyarázatot is találnak: Mária ezért vagy azért az emberért, az Egyházért, a pápáért, a papokért sír.

Egyiküknek sem telik annyi a becsületéből, hogy azt mondja/írja: értem, miattam sír a Szűzanya.

Igen, azért, mert állapotbeli kötelességeim teljesítése helyett minden mással (főleg másokkal!) foglalkozom. Még az is lehet, hogy ilyen-olyan templomi közösségek vezetője vagyok, vagy előénekes a szkólában, vagy… – ám a házastársam, a munkatársam, a házbéli lakók csak egy öntelt, kioktató és nagyon keresztényietlen személyt ismernek bennem.

A baráti társaságban alaposan kitárgyaljuk a papok szexuális ügyeit, a pápa eretnekségét, az éppen legnagyobb hangon kritizáló honlap értesüléseit ragozzuk, stb. Azonban egy szó sem esik arról, hogy szentségtörően végzem – és egyre ritkábban – a gyónásaimat, elhallgatva súlyos tényeket. Valami elsőáldozós lelkitükör darabkáit szórom a pap elé, persze a titkos szeretőről, a házastárs iránti meg-nem-értésről, a titokban végeztetett abortuszról nincs szó.

Vajon hány „hiperaktív önjelölt inkvizítor” (nem írom, hogy hívő katolikus!) merne elmenni Vianney Szent János, vagy Pietrelcinai Szent Pió atya gyóntatószékéhez?

A mi Urunk és Megváltónk Édesanyja azért sír, mert sorra emlegetjük, ragozzuk, magyarázzuk a Lourdes-i, a Fatima-i, a La Salette-i jelenés, vagy – ami még rosszabb – kétes értékű magánkinyilatkoztatások szövegeit, ám eszünkbe sincs hallgatni, de legalább egy kicsit figyelni a Szűzanyára, aki lényegében semmi mást nem mond, mint a kánai menyegző vízmerítőinek: „tegyétek, amit mond” (mármint Krisztus).

Van egy régi-régi mondás: a hívőnek nem kell csoda, a hitetlennek pedig minden csoda kevés. Bizony-bizony, ha volna csak egy mustármagnyi hitünk, akkor minden pillanatban hallanám-látnám, hogy a szívemben ott könnyezik a Szűzanya: egyedül értem.

Pater Anonymus - Kitartás.net

Hozzászólások