Történelem

Az élet tanítómestere

k
15
már

1848. március 15-e

Pontosan mit is ünneplünk március 15-én? Ezt a kérdést már sokan, sokszor feltették maguknak hazafias körökben. A magunk részéről nyugodtan kijelenthetjük: március 15-e egy szimbolikus dátum, szimbolikus kezdete valaminek, egy folyamatnak, amely végül a dicsőséges szabadságharcba torkollott. Tehát: mi – amikor 1848. március 15-ről van szó – nem önmagára az 1848. március 15-i eseményekre gondolunk, hanem az azt követő szabadságharcra, amelynek során (1849 tavaszára) móresre tanítottuk Európa – és az akkori világ – egyik legerősebb hadseregét, az osztrák császári hadsereget.

cs
25
júl

A Hungarista Mozgalom vezetésének jogfolytonossága

A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom (továbbiakban NykP-HM) vezetésének jogfolytonossága szempontjából két dátum a legfontosabb. Az egyik 1940 szeptembere, amikor egyesült a két legnagyobb nemzetiszocialista párt: a NykP és a Pálffy Fidél vezette Magyar Nemzetiszocialista Párt. Az egyesülés mindössze egy évig tartott és 1941 szeptemberében a Pálffy-csoport kilépett, pártszövetséget alkotva Imrédy Magyar Megújulás Pártjával. Ezután Szálasi (pártvezető, továbbiakban PV) egy új vezetőséget állított fel.

Rendelkezés a helyettesítésről és utódlásról
NykP 1705/1941 PV számú jegyzőkönyv, kelt 1941. X. 10

1. A helyettesítésemről és utódlásomról 1941. április 22-ről kelt rendelkezésemet hatálytalanítom.
2. Rendelkezésem érvényes 1941. november 1-től.

sze
15
már

Március 15. – Lássunk tisztán!

Március 15. és az 1848-49-es szabadságharc kapcsán nehéz elfogulatlanul nyilatkozni, főleg az utóbbi időkben. A pesti forradalom, majd az abból következő szabadságharccal kapcsolatban nem csupán a jelenlegi történész társadalom, hanem a nemzeti oldal is igen megosztott. Két táborra oszlanak az eseményeket értékelők: akik a pozitívnak látják a pesti forradalommal elinduló események sorát, valamint akik negatívnak, jogtalan lázadásnak fogják fel.

sze
22
feb

Néhány dolog kimaradt a történelemkönyvekből

Szomorú fejezetek sora jellemzi a magyar történelmet, mindegyik végén valami fellélegzés is jutott – de csak valami, hiszen ezen szomorú fejezetek jelenkori történelemírásunk sorai között megbújva tovább hatnak.

Nem is beszélve arról, hogy e gyászos események még gyászosabb következményeinek „fenntartói” itt ragadtak, beszivárogtak közénk. Értsd: zsidóbbak vagyunk a kaftános kazár házalónál és cigányabbak a „gazsinál”.

De hol leljük fel – elsősorban önmagunkban – a magyart, aki szereti a családját, az embertársát, a hazáját, aki keresztény hitéből él tisztán és napról-napra szentebbül?

Lapozzunk hát bele a történelemkönyvekbe:

Tatárjárás – iszonyú kegyetlenkedés jellemezte, felégetett ország, mérhetetlen véráldozat. Elmúlt?

szo
11
feb

Budapest, 1945 február 11-13: Kitörés a Várból - dr. Rónay Pál visszaemlékezése

1945. február 11-én már öt hete éltünk „felszabadulva", esténként hallottuk a szomszédságból a megerőszakolt nők segélykérő sikoltásait. 1944 karácsony kora este jöttek be Villányos úti családi házunkba az oroszok. Egy órán belül a karácsonyfát lelegelték, a pulykát, bejglit megették, a szekrényekből, vitrinekből mindent kiszórtak, úgyhogy bokáig jártunk a női fehérneműkben, a törött herendi porcelán, törött kristálypoharak és -vázák, családi fényképek alkotta visszaságában.

cs
06
okt

A magyar Golgota: Arad, 1849. október 6.

1849. október 6-án végezték ki az aradi vár udvarán vérbefojtott szabadságharcunk tizenkét tábornokát és egy ezredesét, és velük egy időben Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Konnacionalistaként meg kell említenünk, hogy származásuk alapján többjük csak félig vagy kisebbrészben volt magyar. Ereikben szerb, horvát, német vagy örmény vér is csörgedezett. De harcoltak és vállalták a halált a Magyar Királyságért, amely nem csak a magyarság hazája, hanem a Kárpát-medencei népek közösségének otthona is.

Ugyan a forradalom „szabadság, egyenlőség, testvériség" hamis jelszavát hangoztatta (erről szóló írásunk itt olvasható), a szabadságharc hős katonáit a lángoló hazaszeretet vezérelte, ezért a kivégzetteket mártírjainknak tekintjük. Harcoltak, és a legdrágábbat, az életüket áldozták. 

szo
20
aug

Szent István király

A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel.

k
09
aug

Történelem feketén-fehéren

Megkérném az olvasókat, hogy a szöveg továbbolvasása nélkül pár másodperc erejéig tekintsenek a képre és gondolkozzanak, ez az arc honnan származhat? Bizonyára mindenki meglepődik, ha azt mondom, ez az első anatómiailag modern európai ember arca. Legalábbis a Richard Neave által készített arcrekonstrukció szerint, amit a Krassó-Szörény megyében elhelyezkedő Pestera cu Oasében (csontok barlangjában) talált 35-40.000 éves koponyamaradványok alapján készített el a BBC, „Íme az ember” (The Incredible Human Journey) című filmsorozata számára.

k
05
júl

Elfeledett győztes csaták - Pozsony (907. július 4-7.)

Eleink 900-ban birtokba vették  Pannóniát (Dunántúlt), sőt Fischa folyó vonaláig tolták ki a gyepűket. Természetesen a Keleti Frank Birodalom nem nyugodott bele a területi veszteségekbe, és meg akarta leckéztetni az új szomszédot.  Gyermek Lajos keleti frank király szavait idézve: " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak" ("...decretum..Ugros eliminandos esse..").

A 907 júniusában a kor legnagyobb serege - közel százezer fő - indult meg, Luitpold (Liutpold) bajor herceg vezetésével. Árpád fejedelem a sikeres magyar kémkedésnek köszönhetően időben értesült a támadásról, és igyekezett felkészülni az ütközetre. A magyar törzsek mintegy negyvenezer harcost tudtak kiállítani. A  sereget maga Árpád fejedelem vezette.

v
26
jún

Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Történelem csatornájára